TÁJÉKOZTATÓ

 Mi a felülbírálati indítvány?

2022. november 15. napjától lehetőség van arra a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetében:

  •  ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,

  •  akkor felülbírálati indítvány útján

  •  a bírósághoz lehessen fordulni a nyomozás elrendelése, folytatása iránt - ha a nyomozó hatóság, ügyészség a felülbírálati indítványnak nem ad helyt.

  

Milyen bűncselekményeknél van helye felülbírálati indítványnak?

A törvény a felülbírálati indítvány benyújtását a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetében biztosítja.

Az indítvány alapján az eljáró hatóságok az ezen bűncselekményekkel az adott ügyben szoros összefüggésben lévő más bűncselekményeket is vizsgálhatják.

Melyek a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények?

  • a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXCII. Fejezet) – kivéve a vesztegetés és a vesztegetés elfogadásának enyhébben minősülő eseteit (Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés, Btk. 291. § (1) bekezdés)

  • a hivatali visszaélés (Btk. 305. §) – kivéve, ha nem vezető beosztású hivatalos személy követi el rendvédelmi szervnél, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi, megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, köztestületnél

  • a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó

    • sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4) – (6) bekezdése, Btk. 373. § (4) – (6) bekezdése, Btk. 374. § (4) – (6) bekezdése, Btk. 375. § (2) – (4) bekezdése]

    • hűtlen kezelés (Btk. 376. §)

  • a költségvetést károsító bűncselekmények közül

    • a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3) – (6) bekezdése]

    • a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §)

  • a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §)

  • az előbbi bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett

    • bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §)

    • pénzmosás (Btk. 399. § és 400. §)

Milyen okból nyújtható be felülbírálati indítvány?

Ha a nyomozó hatóság vagy ügyészség a feljelentést azért utasította el, vagy az eljárást azért szüntette meg, mert a véleménye szerint:

  •  a cselekmény nem bűncselekmény,

  •  a bűncselekmény gyanúja hiányzik (csak feljelentésnél),

  •  nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

  •  nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése,

  •  a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,

  •  az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg (így például ha a hatóság úgy látta, hogy a cselekmény elkövetése kényszer, fenyegetés hatása alatt történt).

Mikor nem nyújtható be felülbírálati indítvány?

Ha:

  • a feljelentett, a gyanúsított fiatalkorú

  • az elkövető gyermekkorú, vagy kóros elmeállapota miatt nem büntethető,

  • a feljelentés elutasítása, az eljárás megszüntetése a terhelt együttműködése miatt történt,

  • a feljelentés elutasítására, az eljárás megszüntetésére azért került sor, mert a terhelt fedett nyomozó, leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja, vagy titkosan együttműködő személy.

Mikor hozott határozatok kapcsán van helye felülbírálati indítványnak?

Csak a 2022. november 15. napja után hozott határozatok esetében biztosítja a törvény a felülbírálati indítvány lehetőségét. Az ezen időpont előtt született határozatoknál visszamenőlegesen nincs helye felülbírálati indítványnak.

Ki nyújthat be felülbírálati indítványt?

Minden természetes és jogi személy, kivéve a terheltet, a védőt, valamint az állami vagy közhatalmat gyakorló szerveket.

A felülbírálat indítványt tehát a cselekménnyel közvetlenül nem érintett, „kívülálló” személy is benyújthat.

A sértettnek, feljelentőnek „elsőbbsége” van: ha a sértett, feljelentő felülbírálati indítványt nyújtott be, akkor más személy számára már nincs lehetőség arra, hogy felülbírálattal éljen.

Mi a felülbírálati indítvány benyújtásának határideje?

Ha az eljárásban feljelentő, sértett vett részt, elsősorban ők jogosultak felülbírálati indítványt benyújtani. Részükre a hatóság a határozatot közvetlenül kézbesíti és nekik a kézbesítéstől számított 1 hónap áll rendelkezésre az indítvány benyújtásra.

Ha letelt a sértett, feljelentő részére biztosított 1 hónap, vagy nincs sértett, feljelentő, akkor a határozat és az ügyiratjegyzék 5 munkanapon belül megjelenik a határozatot hozó szerv hivatalos oldalán anonimizált formában. A határozattal együtt az anonimizált ügyiratjegyzék is felkerül a honlapra. A közzétételtől számított 1 hónapon belül kell a felülbírálati indítványt a határozatot hozó nyomozó hatósághoz, ügyészséghez előterjeszteni.

A határidő a következő hónap azonos számú napján telik le, ha nincs olyan számú nap a következő hónapban, akkor annak a hónapnak az utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, akkor a határidő a következő munkanapon jár le.

Az indítványokat az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint (e-űrlapon, cégkapun) a határidő utolsó napján éjfélig lehet megtenni. E-mailben vagy személyesen, szóban benyújtott indítvány nem hatályos!

Mi az indítvány benyújtásának menete?

Az anonimizált határozat és ügyiratjegyzék megjelenik a határozatot hozó szerv hivatalos oldalán. A közzététel időpontjától számítva 1 hónapon belül kell az indítványt a határozatot hozó nyomozó hatósághoz vagy ügyészséghez benyújtani.

Az eljárásban kötelező a jogi képviselet. Írásbeli beadvány kizárólag jogi képviselő útján adható be. A jogi képviselők kizárólag a jogi képviselőkre vonatkozó szabályok szerint, elektronikusan terjeszthetnek elő beadványt (cégkapun keresztül).

A felülbírálati indítványt meg kell indokolni. Az indítvány mellé az indítványozó az álláspontja szerint az ügyben bizonyításra alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat is csatolhat.

Van-e lehetőség igazolásra a benyújtás határidejének elmulasztása miatt?

Az eljárásban a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Szükséges-e ügyvéd vagy más jogi képviselő?

Az eljárásban kötelező a jogi képviselet. A felülbírálati indítványt és minden más ahhoz kapcsolódó beadványt írásban kizárólag az indítványozó jogi képviselője nyújthatja be.

Mikor nem hatályos a benyújtott felülbírálati indítvány?

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha

  • nincs jogi képviselője

és/vagy

  • az indítványt nem jogi képviselő útján, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint nyújtja be

és/vagy

  • nem határidőn belül

akkor az indítvány nem hatályos, az indítványt a hatóságok érdemben nem tudják elbírálni.

 

Így ezeknek a szabályoknak a betartása kiemelten fontos!

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az e-mailben benyújtott indítvány nem felel meg az elektronikus kapcsolattartás szabályainak.

   

Kérhető-e költségkedvezmény?

A felülbírálati indítvány előterjesztője költségkedvezmény iránti kérelmet nem terjeszthet elő.

Kérhető-e pártfogó ügyvéd?

A felülbírálati indítvány előterjesztője pártfogó ügyvédre nem jogosult.

   

Megismerhetők-e a nem anonimizált határozat, ügyiratjegyzék, valamint a nyomozás iratai?

A sértetten és feljelentőn kívül minden más felülbírálati indítványt benyújtó kizárólag az anonimizált határozatot és az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.

A nyomozati iratok megismerésére csak az eljárás későbbi szakaszában nyílik lehetőség: a vádindítvány benyújtása érdekében kérheti a korábban felülbírálati indítványt benyújtó a nyomozati iratokat.

    

A felülbírálati indítvány benyújtása után mi történik?

1./  A határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség megvárja, hogy a felülbírálati indítványok előterjesztésre rendelkezésre álló 1 hónapos határidő leteljen, majd ezután 3 napon belül megvizsgálja az indítvány(oka)t.

Ha egyetért az abban foglaltakkal, saját maga elrendeli vagy folytatja a nyomozást.

Ha nem ért egyet, felterjeszti az iratokat az indítvánnyal/indítványokkal együtt

  • a nyomozó hatóság az ügyészségnek,

  • az ügyészség a felettes ügyészségnek,

amely 8 napon belül megvizsgálja a felülbírálati indítványban foglaltakat.

2./  Ha az ügyészség, vagy a felettes ügyészség egyetért az indítvány(ok)ban foglaltakkal, saját maga elrendeli vagy folytatja a nyomozást.

Ha nem ért egyet, felterjeszti az iratokat az indítvánnyal/indítványokkal együtt a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának.

  

3./  A bíróság 1 hónapon belül dönt. Ha a felülbírálat indítványt eljárást megszüntető határozat miatt nyújtották be és az iratok mennyisége vagy a felülbírálati indítványok száma jelentős, akkor ez a határidő legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.

A bíróság:

  • elutasíthatja az indítvány(oka)t,

  • vagy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, ezzel a döntéssel megindul a nyomozás, vagy folytatódik az eljárás.

4./  Ha a bíróság rendelkezése alapján elindult, vagy folytatott nyomozást a nyomozó hatóság, ügyészség ismételten megszünteti a meghatározott okok miatt, akkor a kizárólag az előzőleg felülbírálati indítvány benyújtójának lehetősége van arra, hogy a bírósághoz – a határozatot hozó nyomozó hatóságon, ügyészségen keresztül – 2 hónapon belül vádindítványt nyújtson be.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a vádindítvány megfelel a törvényben foglaltaknak és a vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható, akkor a vádindítvány benyújtója, mintegy „laikus ügyészként” fogja a vádat képviselni a bíróság előtt. A jogi képviselet – és ennek megfelelően az elektronikus kapcsolattartás (űrlap) – ekkor is kötelező.